Mire jó a grafikai tervezés?

A címadó, egyszerűnek tűnő kérdésre a témakört több oldalról is körüljárva próbál választ adni a kötet: vizsgálja a grafikai tervezés környezetét, a szakterületet befolyásoló hatásokat, bemutatja részterületeit, befejezésképpen pedig kortárs alkotók portfólióiba enged betekintést.

 

A grafikai tervezés környezete

A 21. század tervezőgrafikusainak komoly, ám annál izgalmasabb kihívásokra kell választ adniuk: az új technológiák megismerése; a megrendelők és fogyasztók közötti új kommunikációs csatornák megjelenése; a tervezésre, a globális problémákra és a kulturális különbségekre egyre fogékonyabb közönség megszólítása és véleményének figyelembevétele, de a különböző szakterületek együttműködését igénylő megbízások is ide sorolhatók.

A szerző a kötet első részében azokat a külső hatásokat veszi górcső alá, amelyek napjainkban a tervezők tevékenységét is mind erősebben befolyásolják: elég csak a fenntarthatóság és az etika kérdéskörét, az egyre összetettebbé váló technológiákat vagy az egyes kultúrákat érő globális hatásokat említenünk.

Vélemények és kitörési pontok

Az elsÅ‘ fejezet témáinak komolyságát jól oldják a tervezÅ‘grafikusoktól származó idézetek – a megkérdezettek szakmájukról alkotott elképzeléseiket, véleményüket a legváltozatosabb módon osztják meg az olvasókkal: komolyan vagy viccesen, hosszan fejtegetve vagy néhány szóban összefoglalva, irónia mögé bújtatva vagy szókimondóan.

Számos példa mutatja be, hogy a kihívást már nem jelentő napi robottól függetlenedni kívánó grafikusok hogyan és milyen szomszédos területek felé vehetik az irányt, legyen az szerzői, kiadói, produceri, kurátori feladatok ellátása, betűtervezés vagy saját tervezésű pólók és használati tárgyak forgalmazása.

 

Ha felvágnánk, mit találnánk belül?

A szerzÅ‘ külön fejezetet szentel a grafikai tervezés egyre szerteágazóbb részterületeinek rövid ismertetésére. A hagyományos tevékenységek – tipográfia, jelölés-, arculat-, hirdetés- és könyvtervezés – mellett olyan új területekre is elkalauzolja az olvasót, mint a játék-, szoftver-, hang- és interaktív tervezés, a filmfÅ‘címek, a nyomtatott vagy on-line publikálás, vagy a koncertek vizuális atmoszféráját megteremtÅ‘ VJ-k munkája.

 

Portfóliók – tekintsünk ki és nézzünk magunkba

A könyv záró fejezetében grafikai stúdiókat, ügynökségeket és kortárs tervezőgrafikusokat ismerhetünk meg, több mint 120 oldalon bemutatott munkáikon keresztül bepillanthatunk a grafikai tervezés változatos világába.

A munkák között a „hétköznapi” feladatnak számító plakátok, katalógusok, promóciós anyagok, éves jelentések mellett olyan ritkábban elÅ‘forduló megbízásokra is láthatunk példákat, mint a közönség részvételével készült csomagolás és kültéri installáció, a magazintervezés, az animáció, a tévéspot, az utcai gerillakampány keretében használt matrica, az épületek „fényfestése” vagy a különbözÅ‘ járda- és üvegdekorációk.

A sokszínűséget garantálja a változatos nemzetközi mezőny is: amerikai, portugál, brazil, francia, holland, brit, ausztrál, szlovén, svájci és belga stúdiók projektjei egyaránt terítékre kerülnek.